"Három ember utazik Skóciában a vonaton: egy matematikus, egy fizikus és egy tudományfilozófus. Egyszer csak a matematikus kinéz az ablakon, és azt mondja: – Nézzék, itt fekete bárányok vannak! Mire a fizikus: – Pontosítanék: itt vannak olyan bárányok, amelyek feketék. Mire a tudományfilozófus: – Én is pontosítanék: itt vannak olyan bárányok, amelyeknek a felőlünk látszó oldala fekete." - idéz a Monoverzumokban Galántai Zoltán egy ismert tudományfilozófiai anekdotát, azt érzékeltetve, hogy humorral még az egyébként olykor száraznak tűnő szakmai összefüggéseket is érthetően, érzékletesen lehet kifejezni. Az olvasó legnagyobb örömére.

Egy kétségtelenül szellemes megjegyzés szerint a cím csak akkor fedheti le pontosan a könyv tartalmát, ha betűről betűre megegyezik vele. Valami hasonló mondható a fülszövegekről is (biztos Boegesnek is tetszene ez a gondolat), és ennek megfelelően meg sem kísérlem néhány mondatban összefoglalni, hogy miről lesz szó. Ehelyett inkább először is azt emelem ki, hogy a címnek megfelelően miről nem: például nem magáról Borgesről, a 20. század egyik legjelentősebb argentin írójáról.

„…nagyon is el tudnék képzelni ergonomikusabban megtervezett és könnyebben kézben tartható könyvet is (amelyet nem ejtek el, ha a mobilom után kezdek kotorászni a 6-os villamoson.”