Digitália földjén

Eddigitália földjén nem termettek a könyvek, törheti az időmértéket egyetlen mondat erejéig bárki, akit egy kicsit is érdekel az itthoni ekönyves világ. Bár az érdemtelenül kiforgatott félévezredes epigrammából árad a büszkeség, ez pedig csak egy szimpla negáció, annyi bizonyos, hogy a hazai ekönyv körül bőven van tűnődni való.

Mert mit látunk? Nem csak a könyv virtuális, hanem a piac is: van is meg nincs is egyszerre. Persze, van: kaphatók és letölthetők egyes címek, fizetni kell értük, nem is keveset. De nincs, mert a papíralapon kiadott könyvek zöme továbbra sem jelenik meg digitális formában. A hiányzó művek egyikéből-másikából viszont mégis készül ekönyv-féle, de azok meg nem jók, mert legtöbbje pocsék minőségű illegális kiadvány, brrr. A „hivatalos” – elvben jó minőségű – ebook drága és a kutya sem veszi, és így tovább a végtelenségig.

Az eddigi csiki-csukiból két egyszerű megjegyzés következik: vagy a „termékkel”, az ekönyvvel lehet gond vagy a „piaccal”. A termékkel talán azért, mert az ára túl magas a papírkönyvéhez képest, vagy érdektelen a tartalma. A piaccal pedig, mondjuk az, hogy a hiány alakítja, mert azt a keveset, amit kínálnak, nem veszik meg, mert (mint fent) érdektelen vagy túlárazott. Amit viszont az olvasó szeretne, az nincs (mert nem adták ki) vagy ha igen, ismét csak: túl drága. És itt az ekígyó máris enfarkába eharapott.

Eddig szinte kizárólag papírkönyvek ekönyvesített változatairól esett szó, azaz olyan címekről, melyeknek van vagy volt valamilyen nyomtatottkönyv-előzménye. És csakugyan, ha ekönyvről beszélünk, legtöbben a könyvnek valamiféle digitalizált változatára gondolunk. Igen ám, de mi van akkor, ha nincs ilyen előzmény? Ha nincs semmilyen „mesterpéldány”, papírkönyv amiből ekönyvesítünk, mert a szöveg eleve digitálisan keletkezik? (Csak a hasonlat kedvéért, valahogy úgy, mint a cd-ken feltüntetett három titokzatos betű, az AAD vagy DDD mutatja. Előbbi az analóg eszközzel felvett, kevert ám digitálisan rögzített hangot jelenti, utóbbi viszont már mindhárom fázisban az.) Az ilyen ekönyvek tömeges megjelenése „helyrebillentheti” a piac féloldalasságát, mert ezeknél az árképzésébe már nem lehet „beleérteni” az ekönyvesítés és sok egyéb más kiadói költséget. Jóstehetség sem kell hozzá, hogy mindez alapvetően fogja átrendezni a piacot. Mert ne tévedjünk: nem hogy ez is ekönyv, hanem ez az ekönyv maga. Bár fontos, elengedhetetlen és megkerülhetetlen a Gutenberg-galaxis fél évezredes termésének digitalizálása, de nem ez a célja az ekönyvészetnek. (És bizonyosan lesz nem kevés veszteség is, mint mindig amikor a régi hordozót egy új váltja fel, jegyzi meg Frédéric Barbier francia könyvtörténész: amint az a tekercsről kódexre és a kódexről könyvre váltáskor történt. De ez már egy másik téma.)

A hazai piacon kapható „eredeti” ekönyvek fájó hiányánál viszont csak a remény erősebb, hogy ez nem lesz mindig így, s előbb-utóbb megint jó oka lehet egy Janus Pannoniusnak az itt megtermő ekönyvek fölötti büszkeségre.

By |2015-11-18T13:09:53+00:002013/05/20 12:01:46|ekönyvpiac| Digitália földjén bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

About the Author:

sera

eClassic

Kézműves ekönyvészet

Kapcsolat

1015 Budapest, Batthyány utca 67.

Mobile: +36 30 9573164

Web: www.eclassic.xyz